Szociális lakások

    „Imádom a karácsonyi ünnepeket! Talán érzelgős vagyok... de ilyenkor a kapzsiság úgy elönti a szívemet.” (Garfield)

    Édes anyám!

    Tavaly szóltam, hogy ne kívánjon nekem 2018-ban Boldog karácsonyt, mert az ígéretek ellenére novemberben nem kaptam meg a lakásomat. Tudja, azt a szocialusta-listás lakást, amelyért annyi hátsót kellett végigpuszikálnunk, hogy valahogy a listára kerüljek. Azt mondták, azért késnek vele, mert víz, gáz és villany nélkül nem adhatják át. De megígérték, hogy majd a tél folyamán költözhetünk. Nem így történt. Pedig mondták januárt, mondták februárt is, mégsem lett a költözésből nem lett semmi. Azért szóltam magának kedves anyám, hogy áldott Húsvétot se kívánjon nekem, mert arra az ünnepre sem lett meg.

    De eljött 2019 novembere és meglett a lakásom. Mondtam is a szomszédaimnak, hogy biztosan félreértettük az átadás időpontját, és tényleg erre a novemberre ígérték, nem a tavalyira, de mindenki lehülyézett. Hát igen, senki sem ismeri be könnyen a tévedését.

    De most, novemberben végre meglett a lakás. Mint ígérték, kulcsrakész lakást kaptam. És valóban a kulcs kész is volt, de a lakás még nem. Vagy megint félreértettem volna valamit?

    Pedig pontosan emlékszem, hogy az átadásnál azt mondták, hogy nem félkész lakást kapunk, hanem olyat, ami azonnal költözhető állapotban van. És igazuk volt, mert én azonnal beköltöztem. Igen ám, de csak ezután vettem észre, hogy csak a víz van bevezetve, a villany és a gáz még nem. Így hosszú órákat töprengtem, gyertyafénynél a vécén ülve, hogy miként sikerült nekik közművesítés nélkül átadni a lakásokat? Persze, ezt eddig titokban tartottam, nem akartam, hogy emiatt visszavegyék a lakásomat. Sőt még a kért bért is kifizettem. Még a forgóalapot is.

    Szerencsére két héttel a beköltözésem után megjött az áram is, és egy héttel karácsony előtt a gázt is bevezették. Kicsit furcsa, hogy ezekre az ünnepi alkalmakra már nem hívták meg a sajtót, sőt nem is verték nagydobra. A villanyszerelő és a gázszerelő is mondta, hogy ők most szép csendben dolgoznak, nem akarnak feltűnést kelteni. Szeretem az ilyen rendes, szerény embereket. A sok dicsekedés is megárt.

    Kedves anyám, én sem azért írok, hogy dicsekedjek. Eddig is csak egyszer dicsekedtem el, hogy a kulcsrakész lakásomban nem volt se villany, se gáz, és rögvest kiröhögtek, ezért mostanáig hallgattam. Most is csak azért írok, hogy tájékoztassam, hogy most már nyugodtan kívánhat nekem Boldog karácsonyt. Akár tavalyra is!

     

    További bejegyzések

    © 2020 - Galfield.info